Várólista csökkentés 2017

Várólista csökkentés 2017

Nem bírtam ki, ilyet nekem is kell. Mivel ma láttam meg Lobo eseményét, ezért gyorsan kellett cselekednem, de íme az én listám azokról a könyvekről, amiket több mint fél éve szeretnék elolvasni (és halogatom folyton). Az én célkitűzésem, hogy ezt a 12 könyvet a következő évben elolvasom végre. Remélem, sikerülni fog. Harcra fel! :)

Alap listám:

1. Daniel Keyes : Ötödik Sally
2. Robert Merle : A sziget
3. Gabriel García Márquez : Azért élek, hogy elmeséljem az életem
4. Stieg Larsson: A tetovált lány
5. Ray Bradburry : Fahrenheit 451
6. Henri Charriére : Pillangó
7. Rainbow Rowell : Fangirl
8. Jodi Picoult : Tizenegy perc
9. Robert Merle : Két nap az élet
10. E. Lockhart : A hazudósok
11. Grecsó Krisztián : Megyek utánad
12. Márai Sándor : A gyertyák csonkig égnek

Alternatív listám:

Stieg Larsson : A kártyavár összedől

Stieg Larsson : A lány, aki a tűzzel játszik

Grecsó Krisztián : Jelmezbál

George Orwell : Állatfarm

Film készül Tóth Krisztina Játszódjatok! című novellája alapján

Tóth Krisztina Pillanatragasztó című novelláskötete volt tavaly az egyik kedvenc olvasmányom. Az egyik novella pedig annyira megérintett és megihletett, hogy úgy döntöttem, rövidfilmre adaptálom. A novella címe Játszódjatok!, és egy apa-fia kapcsolatról szól, amit többek között a munka, a pénz és az alkohol alakít olyanná, amilyenné válik.

Aztán ahogy a forgatókönyvön dolgoztam, Pálfi György filmrendezőtől és Sára Júlia rendezőtől olyan ötleteket kaptam, amik alapján végül sokat változtattam a novellán, és attól sokban el fog térni a filmünk. 

Szürkület című filmünkben olyan fantasztikus színészek szerepelnek, mint Magyar József, Ferencz Attila, Németh Tibor. Géczi Zoltán, Bakonyi Alexa és a főszerepet pedig Gárdai Péter alakítja.

A Metropolitan Egyetem operatőr mesterszakos hallgatója, Chilton Flóra

diplomafilmje most májusban forog, sőt már három forgatási napon túl is vagyunk. A technika, a szállítás és a helyszínbérleti díjak viszont meghaladják az iskolától kapott támogatást, így még mindig támogatókat keresünk filmünkhöz.

Lájkoljátok facebook oldalunkat, nézzétek meg a közösségi finanszírozásos projektünk oldalát itt, és támogassatok minket! Köszönjük!

Könyvek kutyásoknak

Szeretnél kutyát tartani, de nem tudsz még sokat a kutyákról? Van már egy vagy több kutyusod, de nem tudod megnevelni őket? Úgy érzed, valamit elrontottál? Rengeteg könyv van, ami sokat tud segíteni ezekben a helyzetekben. Összegyűjtöttem párat, amiket most olvastam. Én még csak ott tartok, hogy három nap múlva érkezik hozzánk a fél éves jack russell terrierem, de már nagyon várom. Felkészült és tudatos gazdi szeretnék lenni, ezért mindent elolvasok, amit csak találok a könyvtárban. Kezdjük az elején:

Jay Groce - Francesca Peppiatt - Paul Seaburn : Miért tartsunk kutyát?

Bizonytalan vagy még a kutyatartásban. Esetleg a párod, vagy a szüleid nem szeretnének kutyát, de te mindenképp meg akarod győzni őket, ezért megveszed nekik ezt a könyvet. Ne tedd! Nem fog hatni, mivel ebben a könyvben minden oldalon egy mondat van és mellette egy kép. Ennyi, és nem több. Az én ingerküszöbömet nem sikerült átlépnie, ezért egyszer sem nevettem el magam, a képek persze gyakran édesek voltak, ettől függetlenül átlapoztam 10 perc alatt, és kapcsolatom ezzel a könyvvel sajnos véget is szakadt.

Katharina Schlegl-Koffer: A kölyökkutya

Ha az ember semmit nem tud arról, hogy mi a különbség egy felnőtt kutya és egy kölyökkutya között, vagy nem tudja, hogy kell egy kölyökkutyát gondozni, akkor akár még hasznos is lehet ez a könyv, de egyébként nagyon vékonyka, kevés tartalommal. Amit ebből megtanulhatsz, az mind benne van a könyvekben, amit a továbbiakban ajánlok.

Dr. Bruce Fogle: A kutyatartók kézikönyve   és 
                                                                       Sophie Collins : A kutyatartás kézikönyve

Nagyon szuper összefoglaló könyvek, mindkettőnek hasonló a felépítése, de mindenre kitérnek, szuper ötletekkel, tippekkel, és persze fotókkal. A minden alatt azt értem, hogy a kutyaválasztástól (milyen fajtát miért, honnan, kitől) a szobatisztaságra szoktatáson és alapvető trükkökön át a tisztálkodási és egészségügyi témákig mindenről esik bennük szó. Kezdő kutyatartóknak, mint amilyen én is vagyok, kifejezetten hasznos könyvek.

Victoria Stilwell : A póráz két végén

A totál befutó. Örök kedvenc. Victoria Stilwell-nek évekig volt egy műsora a tévében. Én akkor nem ismertem, mert nem is volt aktuális a dolog, de most letöltöttük az összes évadot, és faljuk. Olyan családokhoz megy ki, ahol nagyon problémás a kutya, péládul agresszív, vagy lopkod, szétszedi a bútorokat, nem szobatiszta, és ezek keverékei. Ahogy a műsorában, úgy a könyvében is a pozitív tanítási módszert mutatja be: hogyan lehet jutalmazással és dicséretekkel megnevelni szinte bármelyik rossz kutyát. Könyvében ír az etetésről, gondozásról, tanításról, játékról, és igazából mindenről, ami fontos. Szép nagy képek, nagy betűtípus... olyan gyorsan faltam, mint egy szórakoztató regényt. Ha problémáid akadnak a nevelés során, ezt a könyvet ajánlom leginkább.

David Brunner - Sam Stall : A kutya (Felhasználó kézikönyv)

Az a nagyon aranyos, és szuperül kinéző könyv úgy ír a kutyákról, mintha az egy elektronikai cikk lenne. Ettől humoros, és laza, viszont próbál áttekintő és tanulságos lenni. Ám párszor azt tapasztaltam, hogy lusta megfogalmazni egy probléma megoldását, vagy egyszerűen csak nem tudja, hogy lehetne kezelni a bajt. A könyv végén van, hogy mit tegyünk akkor, ha a kutya fél például a kalapos emberektől? Ő azt a megoldást javasolja, hogy állatkiképző vagy állatorvos segítségét kérjük, mert itt mélyebbre kell ásni, mi lehet az oka, és bonyolult lesz megoldani. Míg én már rég megtanultam Victoria Stilwell-től, hogy a pozitív megerősítéssel simán meg lehet oldani ezt. Séta közben folyton kérjük meg az ismerősöket, hogy vegyenek kalapot, jöjjenek szembe, és dobáljanak neki jutalomfalatot. Majd egyre közelebb, közelebb, és bumm, így lett a chocapic. 

Ettől függetlenül cuki könyv, ajánlom.

És ti milyen kutyás könyveket ismertek? Melyiket ajánlanátok, és melyiket nem? Esetleg Jack Russelletek van? Írjatok! 

Én még sosem

Kemény Zsófi : Én még sosem

2014
Tilos az Á Könyvek
320 oldal
tini regény

Teljesen vegyek érzelmeim vannak a könyvvel kapcsolatban.

Először is, engem beszippantott, folyton olvasni akartam, és így hamar végeztem is vele. Szerintem ez egy jó pont (+1 smiley).

Másodszor: igenis beszélnek így a mai tinik (sajnos). Azt nem mondom, hogy engem nem idegesített a "retek" vagy a "fless" kifejezés, de menjetek be egy gimibe, és meglátjátok, hogy a kis hipszter lelkek igenis így beszélnek, szóval szerintem hiteles. (+1 smiley)

Harmadszor viszont, engem is zavart ez a rengeteg káromkodás. Párbeszédben mindenhol oké volt, belső monológban viszont nem! Én is káromkodok hangosan, ha valami van, de amikor töröm a fejem valamin, nem mondom magamnak, hogy a faszomat, basszameg... (-1 smiley)

Negyedszer, Eszter. Én is Eszter vagyok (+ 1 smiley, dehogyis csak vicceltem :D). Eszter egy nagyon tipikus 17 éves tinédzser. Szörnyen fárasztóak és idegesítőek a gondolatai, és a cívódásai önmagával, és én ennyi idősen pontosan ilyen voltam. Elment mellettem a folyosón a srác, aki tetszett, akkor jujj, rám nézett-e, ha igen, mennyi ideig, jól néztem-e ki abban a pillanatban, vajon utánam fordult-e, stb, stb. Ha nem is mindenki, de szerintem a legtöbb lány átesik ezen a korszakon.

Ötödször, Ágó. Még itt megemlíteném, hogy Tomára nem fogok külön kitérni. Szerintem az ő karaktere hiteles, viszont annyira nem különleges, hogy szót ejtsünk róla. Ágóról viszont mindenképp beszélni kell. Sok értékelésben olvastam, hogy ő milyen izgi karakter, meg hogy odáig vannak érte. Nekem ő egy kézzel foghatatlan ufó volt. Félig-meddig olyan volt, mint a Gossip Girl-ből Chuck, aki szintén egy hihetetlen karakter, de legalább gazdag amerikai, akiről azért mégiscsak könnyebben hiszünk el dolgokat. Ágóról ugyanezeket nehezebben. (- 1 smiley) Nekem a legnagyobb bajom vele mégis az volt, hogy a szókincse se a valódi személyiségéhez, se a megjátszotthoz nem illett. Most nem tudok szó szerint idézni, de "tali", "szupcsi"... csupa olyan dolog, ami miatt én végig melegnek hittem. És még most sem vagyok meggyőzve az ellenkezőjéről. 

Hatodszor: Slam poetry. Nekem nagyon tetszett, hogy belekerült a könyvbe ez a szál, szerintem Zsófi nagyon jó slammer, én imádom a stílusát, a szóvirágait. (+ 1 smiley)

Összegezve tehát az Én még sosem egy szórakoztató könyv, ami képes teljesen lekötni az olvasó figyelmét, és elérni azt, hogy ne szívesen tegye le. Szerintem tanulságos is a történet, és van benne érezhető személyiségfejlődés. Első próbálkozásnak tehát egyáltalán nem rossz ez a regény, és én biztos vagyok benne, hogy a következő még jobb lesz, és 10 év múlva pedig már olyan regényekkel fog előrukkolni az írónő, ami fényévekkel meghaladja majd a tinikönyveket (amikkel egyébként nincsen semmi gondom). 

Nektek ajánlom:

• tiniknek
• a tini irodalom szerelmeseinek
• akik szerették a Gossip Girlt 
• akik kíváncsiak rá, milyen egy elsőkönyves írónő első könyve
• akiket érdekel a slam poetry
• akik látták már valaha Kemény Zsófit slammelni

"Az őrlődés örök. Örök-lődik, hiába fáj. 

Viszont el lehet kapni, mikor éppen apáról fiúra száll. 

Ne kelljek. Ne kelljek senkinek, ez nem az a játék. 

Neked meg főleg ne, 

hogy ne fájjon, mert nem veled játszom, 

illetve igen, de csak játszom veled. 

Hiába, hogy te ezt nem kedveled. 

Elvesztem és élveztem. 

Élvezem, hogy elveszem. 

Aljas vagyok mindenképp, 

a fejemben összemosódott Instagram-pepita minden kép. 

Ne akard, hogy kell nekem! 

Akarj lenni, de nem velem!"

Alapvetően 6 smiley-t adtam volna a könyvnek, de a kritikámban fellelhető zárójeles smiley-k alapján jár +1, így lesz a 7 smiley.

Egy kis Jodi Picoult és a Csodalány

Jodi Picoult : Csodalány

2015

Athenaeum Kiadó

Fordító: Peiker Éva

568 oldal

kortárs amerikai misztikus-romantikus regény

Mielőtt a konkrét regényről beszélnék, hadd szóljak pár szót Jodi Picoult-ról.

Jodi Picoult egy olyan írónő, akinek rettentő sok rajongója van. Engem is közéjük tudhat. Ennek az az oka, hogy könyvei olvasmányosak, lebilincselőek, már-már tabutémákat feszegetnek, és érezni rajtuk, hogy rengeteg kutatómunka van mögöttük.

Könyvei (pl.: A nővérem húga, Szívtől szívig) gyakran hasonló szerkezet szerint épülnek fel, ami a következő:

1. Minden fontos szereplőnek külön fejezetei vannak, amiben ő az elbeszélő
2. Az első pár fejezetből megismerjük a karaktereket, és előkerül a probléma, ami legtöbbször egy súlyos - nehezen diagnosztizálható betegség, vagy olyan durva történés, ami morális kérdéseket vet fel
3. Csomó kérdés merül fel, vagy a betegség súlyosbodik, közben a főbb szereplők között hatalmas ellentétek merülnek fel, és egyre több titkos részletre derül fény
4. Nincs más lehetőség, perre kell vinni a dolgot (Picoult egyszerűen imádja a pereskedést)
5. Egy hosszú hosszú pert olvashatunk végig, és a könyv véget ér. Nem mindig happy end-del.

A Csodalány fülszövege spoilermentesen, megcsonkítva:

Mariah White életében másodszor kapja rajta férjét egy másik nővel, lányuk, a hétéves Faith pedig életének minden fájdalmas másodpercében vele van. A gyors válást követően Mariah depresszióval küzd, Faith azonban új barátra lel. Egy képzeletbeli barátra, aki lehet, hogy mégsem annyira képzeletbeli… 

A Csodalány újra a legfontosabb kérdéseket feszegeti. Hol a határ csoda és valóság között? Összeegyeztethető-e az orvosi hivatás és a vallás? Lehet-e, kell-e választani az anyaság és az élet között?

A Csodalány csak az egyes pontját nem követi a jól bevált (de könnyen megunható) szerkezetnek. A szempontok nem fejezetenként változnak, hanem néha a szöveg közben, szinte jelöletlenül. Azért a fő elbeszélő mégis csak az anyuka, Mariah. Ezektől a változtatásoktól eltekintve ez a könyv is a tipikus szerkezetre épül, és ezzel nincs is baj.

A könyv szépen fokozatosan húzott be magába, és a 100. oldalnál már annyira beszívott, hogy nem tudtam letenni. Rendkívül izgalmasan alakultak a dolgok a könyv háromnegyedéig, addig ugyanis mindenféle titok, rejtély derült ki, és rengeteg csavar volt a könyvben, ráadásul jó pár szereplőt meg is kedveltem, ezért faltam a könyvet. A háromnegyedétől azonban jött a tárgyalás, amivel csak annyi volt a gond, hogy semmi új nem derült ki benne, és - bár az eddigi Jodi Picoult könyvekben a szereplők bátrak, és mernek radikális lépéseket hozni, - a karakterek itt inkább diplomatikusan, visszafogottan cselekedtek, így egy kis csalódást okozva nekem.

A könyv utolsó oldalát pedig azóta sem értem, és szerintem nem is fogom megérteni. De továbbra is várom a magyarázatokat, találgatásokat!

Utószó: Az eredeti angol cím zseniális, sajnos tényleg nem lehet lefordítani úgy magyarra, hogy a "szójáték" megmaradjon, mindenesetre lehet, hogy mostantól angolul kéne olvasnom a könyveit...

"Nem szeretem a meglepetéseket. Listák szerint létezem. Sőt, valójában gyakran elképzelem, hogy olyan az életem, akár egy szeptemberi határidőnapló – gondosan kategorizált és rendszerezett: változatlan."

Kovács Eszter : Let's kifli

Kovács Eszter : Let's kifli

2015

Athenaeum

192 oldal

kortárs magyar "indie" regény

Ezt a könyvet nagyon meg akartam szerezni. Hála az Athenaeum Kiadónak, a megjelenés után szinte rögtön elolvashattam. Hogy mi keltette fel az érdeklődésemet? Ez: "A kötet az Athenaeum Kiadó "Magyarok külföldön" sorozatának nyitó darabja, izgalmas élménykalauz mindenkinek, aki menni vagy éppen maradni szeretne."

Mivel én sokat gondolkodom külföldön, a költözésről, a külföldön munkába állásról, és mindenről, ami külföldi élményszerzés, tapasztalat gyűjtés, így rettentően megörültem annak, hogy lesz egy ilyen sorozat.

Nagyon jó ötletnek tartom a kezdeményezést, aktuális kérdés, sokakat érdeklő téma. Éppen ezért egyáltalán nem zavar, hogy a sorozat első kötete annyira nem sikerült jól.

És éppen ezért sikerült csak ilyen lassan írnom kritikát róla, mert áradozni annyira nem tudok. A könyv rövid fejezetekből áll, amik egymáshoz csak lazán kapcsolódnak. Akad köztük egy-két megkapó, izgalmas vagy nevettető történet, de előfordul pár semmitmondó sztori is. Tétje az egésznek pedig nem sok van, de ez igazából nem jelent semmi rosszat, mert olvasni gyorsan és könnyen lehet, és a stílus pedig egyáltalán nem rossz. A következő könyve lehet, hogy már szuper lesz, ez még nem az igazi.

Kovács Eszter nem mond véleményt. Nem győzköd, hogy költözz most rögtön Londonba, mert ott van a kánaán, de azt sem mondja, hogy rossz kint lenni, és még most pakolj ki a bőröndből. Ezzel persze semmi baj nincs, de személy szerint nekem nagyon nem hozta meg a kedvem jobban Londonhoz, de el se vette azt, amennyi eddig is volt; én ugyanis még soha nem jártam Londonban, és egyszer már nagyon megnézném magamnak.

Abban persze biztos vagyok, hogy ha éltem volna már külföldön (bárhol) legalább fél évet, akkor máshogy tudnám értékelni ezt a könyvet, többet adott volna nekem.

Éppen ezért akiknek leginkább ajánlom:

• ex-Erasmusosoknak
• mindenkinek, aki élt már külföldön huzamosabb ideig, vagy éppen most él idegenben
• London rajongóknak - és hatereknek (bizony, ebben a könyvben sem minden rózsaszín)
• akik gondolkodnak a külföldre költözésen, és szívesen olvasnak a témában
• minden fiatalnak, aki egy könnyedebb olvasmányra vágyik

"Egy férfi nem lesz szerelmes, nem lesz gyenge, nem lehet szentimentális, semmi érzelgősség, a férfi átmenetileg érdeklődő, aztán esetleg ez az érdeklődés meghosszabbodik, és a férfi beleragad, mint a kis bogár a mézesüvegbe. A kis bogár nem bánja, hogy ott van, a méz édes, a napsugár áttör az aranyló masszán és bevilágítja, az egész egy befőttesüveg alakú villanykörte lesz, és a közepén a boldogan fuldokló kis fekete soklábú, vergődő volfrámszál. A valódi méz idővel megkristályosodik a tetem meg örökre beleragad, mint a rovar a borostyánkőbe. Ha esetleg csak cukorszirup volt, akkor a bogárság még megmenthető, csak rajta áll, hogy kimászik-e, vagy nyűglődik tovább a végtelenségig."

Cecelia Ahern : Amikor megismertelek

Cecelia Ahern : Amikor megismertelek

2015

Athenaeum Kiadó

Fordító: Szieberth Ádám

Eredeti cím: Cecelia Ahern: The Year I Met You

352 oldal

kortárs ír szórakoztató irodalom

Cecelia Ahern magyarul megjelent legújabb könyve, az Amikor megismertelek nem nyújtja azt az élvezetet, mint az Ahol a szívárvány véget ér, viszont a sokkal jobban sikerült, mint a Holnap titkai című könyve. Rajongóknak mindenképp ajánlott, másoknak akkor, ha szeretik az életmód tanácsadó könyveket, amikben a főszereplő mélypontról indul, és igyekszik kijutni belőle.

Fülszöveg:

Jasmine két dologhoz ért: profi üzletasszony és odaadó testvér. Ám amikor váratlanul elveszíti a munkáját, törékeny nővére pedig kezdi önállóan bontogatni a szárnyait, rá kell ébrednie, hogy nem tudja, merre halad az élete.

Álmatlan éjszakáin az ablakból figyeli a szomszéd sztár-DJ és családapa részeg randalírozását: Matt is munkanélkülivé vált, amikor a talkshow-jában egy szilveszteri pajzán tréfa nem úgy sült el, ahogy tervezte.

Jasmine-nak minden oka megvan rá, hogy utálja Mattet, és úgy tűnik, az érzés kölcsönös, a két ember útjai azonban visszavonhatatlanul keresztezték egymást. Az évszakok múlásával pedig nem csak a kertészkedésbe temetkező Jasmine udvara lesz egyre pompázatosabb: egy valószerűtlen barátság és egy bimbózó szerelem is bekopogtat hősnőnk ajtaján.

Cecelia Ahern legújabb története elgondolkodtató, bájos és felemelő, megnevettet és könnyekre fakaszt, és legfőképp emlékeztet minket arra, hogy az életet élni érdemes.

Én a könyv elején nagyon szerettem, hogy E/2-ben szólal meg az elbeszélő, és a helyzete is nagyon érdekes volt, az őt körülvevő karakterek is. A Dawn-kóros húga, a mogorva apja, a titokzatos és bunkó szomszéd, mind mind vitték előre a sztorit. Aztán egy idő után kezdte elveszíteni az én szememben a szerepét ez a megszólítás, ez a Te, miattad, érted, veled, téged... Ez a történet Jasmine-ről szól, egy önző, előítéletes, hisztis és magának való nőről. Nos igen, nálam itt volt a probléma: egy pillanatig sem kedveltem Jasmine-t, így nagyon nehéz volt befogadni a tanácsait, az életről szóló okosságait, és a történtekből levont tanulságait. Pedig hasonló helyzetben vagyok: nekem sincs állásom, én is azt keresek, eszeveszetten, sokszor elkeseredve, de nem érzem úgy, hogy a könyv olvasása erőt adott volna, vagy új lelkesedést. Ez persze lehet teljesen egyéni probléma is. Kőszívű teremtés vagyok.

Imádtam még a kertészkedést, ezzel kapcsolatban még Jasmine-t is bírtam, ahogy eleinte bénázott a kertjével, majd egyre inkább megszerette, és úgy bánt vele, mint saját gyermekével... Hát igen, a kertészkedéshez nagyon lenne kedvem, nagy vágyam egy kert.

Matt és a doki párbeszédei nagyon jók voltak, érdekes, mennyivel jobb karaktereket írt a főszereplő köré Ahern. Ami a legfurcsább az egészben, hogy az én tapasztalataim alapján egy férfi-nő barátság nem így néz ki a valóságban, mint a könyvben Jasmine és Matt kapcsolata volt.

!!!SPOILER!!!

Csak szerintem flörtölte végig a könyvet a két főszereplő? Egy pillanatig nem éreztem úgy, hogy Matt vissza akarná szerezni a feleségét (talán azért, mert semmit nem mesélt róla, semennyire nem ismertük meg azt a csodálos nőt), és Jasmine újdonsült pasijáról pedig azon kívül, hogy mennyire szexis, és hogy micsoda kémia van köztük, szintén semmit nem tudtunk meg. Ezzel szemben Jasmine és Matt annyira mélyen megismerte egymást, és olyan tökéletes összhang alakult ki köztük, és még tetszettek is egymásnak, hogy én tudatalatt végig annak drukkoltam, hogy összejöjjenek, és hiteltelennek érzem a történet végét.

Volt rajtam kívül más is, aki picit hasonlóan érzett?

!!!SPOILER VÉGE!!!

Összefoglalva, nyárra tökéletes olvasmány az Amikor megismertelek, részben könnyed, de részben elég komoly problémákat is feszeget, és néhol egészen vicces is tud lenni.

"Mindannyiunk életében vannak kiemelkedő pillanatok: olyan időszakok, amelyek kisebb, vagy mélyreható változást idéztek elő bennünk. Én négy olyan időszakot tudok felidézni, amelyek megváltoztatták az életemet: azt az évet, amikor megszülettem, azt az évet, amikor megtudtam, hogy meg fogok halni, azt az évet, amikor meghalt az anyám, és most már megvan a negyedik is – az az év, amikor megismertelek."