2012. december 13., csütörtök

Koktélra fel!

1001 koktél

Szerkesztők: Alex Barker, Sue Pressley, Paul Turner
2012
fordító: Darida Benedek
384 oldal



Régóta dédelgettem az álmot, hogy majd egyszer tartok egy koktélestet a barátaimnak, és most, hogy az Alexandrától kaptam ezt a könyvet, úgy döntöttem, össze is hozom. Az este nagyon jól sikerült, a koktélok finomak voltak, erről a saját készítésű képek is árulkodnak. Arra jutottam, hogy hasznosabb, ha belenézek más koktélos könyvekbe is, és azokkal összehasonlítva értékelem az 1001 koktélt. Ennek az eredménye pedig a következő.

Amiben az 1001 koktél alul maradt a többiekkel szemben: A bevezető elég rövidre sikerült, tömören összefoglalja, milyen eszközök, poharak kellenek, de nem tanítja meg az alapvető technikákat, trükköket. Engem leginkább mégis a könyv tagolása zavart: nem alapitalok, hanem típusok szerint van csoportosítva az 1001 recept, ami azért gond, mert ha csak vodkád van otthon, nem csak annyiból áll a dolgod, hogy kinyitod a vodkás recepteknél a könyvet, hanem össze-vissza kell lapozgatnod a tartalomjegyzék alapján. A furcsa koktélok fejezet pedig szerintem nincs eléggé kidolgozva, mehetett volna még oda pár igazán különc ital, de azért vannak ott érdekességek is.

Amiben az 1001 koktél verte a többieket: Egyértelműen megjelenésében. A koktélos könyvek általában szépek szoktak lenni, vonzóak. Na de ennyire biztosan nem. Az 1001 koktélt jó kézbe venni, jó ránézni, és még össze is lehet kötni fehér szalaggal. Belül sem érhet minket csalódás, ugyanis tele van képekkel, ráadásul nagyon jó minőségű fotókkal. Nekem nagyon fontos, amikor receptet választok, hogy lássam, nagyjából hogy fog kinézni, ha jól sikerül. A többi könyvben átlagban a receptek egy harmadához tartozik kép, itt pedig a 90%-ához. Bár azt írtam, hogy a könyv tagolása nem valami logikus, de ezt korrigálja az ábécés italjegyzék után található alapitalok szerinti csoportosítás, oldalszámokkal. Ennek segítségével könnyebben keresgélhetünk. Az elkészítés ismertetése előtt pedig mindig olvashatunk egy rövid kedvcsinálót az adott receptről. Csak egy példa: "Ha találnánk otthon egy üveg erős rumot, a legjobb, ami történhet vele, hogy ennek a csodás koktélnak az alapja lesz." (Orange Rum Shrub, 322. o.)

Sokan azt gondolhatják, hogy nincs szükség igazából egy ilyen könyvre, mert az interneten minden megtalálható. Ez részben igaz, de nem egy helyen. Nincs az, hogy felmegyünk egy ilyen honlapra, és megnézhetünk több száz, vagy akár ezer receptet képpel együtt - vagy legalábbis én még nem találtam ilyet. Ráadásul van egyfajta varázsa is annak, hogy ott állunk a konyhában, és lapozgatjuk a könyvet, azt fontolgatva, melyik legyen a következő. 
Megmaradt pár hozzávaló a koktélpartimról, úgyhogy már tervben van a következő; addig is bújom a könyvet, és a legizgalmasabb darabokat begyakorlom. Ízelítőnek itt egy elkészítésileg egyszerűbb, de egészen látványos koktél a könyv 211. oldaláról:


"Peach Dreamer


Narancslé veszélyes, de elképesztő rózsaszín lüktetéssel.

1 adaghoz                                    1. Rázzuk össze jégen az első három
1 mérték fehér rum                            hozzávalót, majd töltsük jéggel
1 mérték őszibarack-pálinka          töltött előhűtött koktélpohárba.
3 mérték friss narancslé                                      
1 mérték grenadine                  2. Lassan töltsünk bele egy kevés    
jégkocka és tört jég                        grenadinet, mielőtt szervíroznánk."

2 megjegyzés:

  1. Wow, mi van annak a zöldes koktél alján? Nagyon jól néznek ki egyébként!

    VálaszTörlés
  2. Egy szem meggy. Köszönöm, igyekeztem. :)

    VálaszTörlés