2013. október 19., szombat

Túl a poszton - Az elszúrt idő nyomában

Jennifer Egan : Az elszúrt idő nyomában

2013
Fordító: Simon Márton
470 oldal
kortárs szépirodalom



Szeretem a kritikáimat a történet rövid összefoglalásával, vagy egy afféle ajánlóval kezdeni. Amikor zavarba jövök a feladat nehézségétől, egyszerűen fogom, és bemásolom a könyv fülszövegét. Ez esetben nem szeretném, mert úgy érzem, a fülszöveg nem sikerült olyan jól, amit meg tudok érteni. Az igazán nagy remekműveket (hacsak nem valami realista műről van szó), nehéz tömören összefoglalni.

Az elszúrt idő nyomában A és B oldalra (mint a régi kazetták), és összesen 13 fejezetre osztható. Ezek különálló történetekként is megállják a helyüket, de igazából összefüggenek. Az egyik novellában mellékszereplő tini a következő fejezetben már kétgyerekes családanya, és az ő testvére a kettővel későbbi történet főszereplője. A regény egy fél évszázadot fed le (még a közeli jövőbe is elkalandozik); zenei producerek, menedzserek, zenészek, orvosok, újságírók, színésznők és elcseszett életművészek történetén keresztül. De ezeket nem sorrendben kapjuk meg, és nincs is mindig meg az eleje meg a vége. Azért össze lehet rakni őket, bár néha csak egy-egy elejtett félmondatból (azért aki már olvasta a könyvet, az mindenképp nagyítsa ki a jobb oldali képet, mert nagyon jó kis térkép a szereplők közti kapcsolatrendszerről).

És igen, van itt szó rock'n'rollról és átfüvezett éjszakákról, keményebb drogokról, piáról és féktelen bulizásról, de a könyv lényege nem ez. Valami olyasmiről szól ez a könyv, hogy amit fiatalkorunkban eltervezünk, amilyen reményekkel telve megyünk haza egy jól sikerült nap után, ezek az érzések hogyan tűnnek el az évtizedek alatt, és egyszer csak hogyan döbbenünk rá arra, hogy milyenné is váltunk? És hogyan? Mi történt A és B között?

Már kiderülhetett, hogy odáig voltam a könyvért, szóval dicsérni is fogom. Először is a stílust. Nyelvhasználat, dramaturgia, szerkesztés - ezektől lesz ez a könyv ilyen fantasztikus. És az utolsó fejezetet olvasva (ami a kedvencem volt) úgy éreztem, nem is tudom besorolni ezt a könyvet egy korszakba (posztmodern?), vagy egy stílusirányzatba. Kicsit úgy éreztem, hogy Az elszúrt idő nyomában nem a már meglévő irodalmat darabolja széjjel és rakja össze máshogy, mindenre reflektálva,  hanem mintha ez a könyv túllépne a posztmodernen, és valami új korszakot nyitna. De lehet, hogy túlzok, és ezt már rajongásnak hívják, amit művelek.

A fordítás szerintem nagyon jól sikerült. Bár nem olvastam az eredetit, de a magyar verzióban fel-felfedezhető a fejezetek közti nyelvhasználati, stílusbeli különbség, ami magyar nyelven például a névelő elhagyásában, vagy esetenként tőmondatokban mutatkozik meg. Simon Márton, fordító nem fogta vissza magát, sőt a címmel kapcsolatban tovább is ment. Az eredeti cím ugyanis úgy szól, hogy A Visit From The Goon Squad, ami tükörfordításban valami olyasmit jelentene, hogy A verőlegények látogatása, vagy valami ilyesmi. Ennek a könyvből származó egyik mondat  ("Az idő egy rablóbanda") értelmet is ad, de szerintem a magyar cím valahogy jobban idézi a regény hangulatát (piros pont a kiadónak). És ezen kívül még szép intertextualitás is, csodásan rájátszik Proust végenincs regényének címére, Az eltűnt idő nyomábanra, amiből az első oldalon idéz is.
A kiadással talán csak annyi gondom volt, hogy jópár elütés belecsúszott, de sajnos manapság ez majdnem minden új megjelenésre igaz. A borítót viszont már csak a következő idézet miatt is imádom, annak ellenére, hogy én pontosan abban dolgozom, amit ő elítél.

"... Bennie pontosan tudta, hogy mindaz, amivel elárasztják a világot, valójában egy rakás szar. Túl tiszta, túl tökéletes. A probléma a precizitás és a perfekcionizmus volt, a digitalizálódás, ami az élet utolsó szikráját is kioltotta abból, amit csak átszűrtek rajta. Film, fotóművészet, zene: mind halott. Egy esztétikai holokauszt! Bár Bennie-nek jóval több esze volt annál, hogy ilyesmit valaha is hangosan kimondjon."


3 megjegyzés:

  1. Én ezt még anno angolul olvastam, és úgy is k.vajó volt! Mondjuk egy ilyen térkép a szereplőkről olvasás közben is jól jött volna :D

    VálaszTörlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt akartam írni, csak törlődött:
      Én is pont erre gondoltam, amikor rátaláltam a neten. És ez csak az egyik változat, készült több stílusban is :) Kíváncsi lennék, szerinted hogy sikerült a magyar fordítás, tervezed elolvasni magyarul is?

      Törlés