Ninni Schulman : Lány a hóban
Animus Kiadó2013
Fordító: Erdődy Andrea
368 oldal
skandináv krimi
Tudtam, biztos voltam benne, hogy odáig leszek a Skandináv krimik elnevezésű sorozatért. Nagyon sokat váratott magára, míg végre egy darabja a kezembe sodródott, de már ez megvett engem. Azóta sok helyen olvastam, hogy kicsit egy kaptafára épülnek ezek a regények, és hogy Ninni Schulman stílusa és témaválasztása nagyon hasonlít Åsa Larsson regényeire. Én ezt nem tudom, nincs még viszonyítási alapom, mindenesetre nekem nagyon tetszett a Lány a hóban.
Fülszöveg:
Magdalena Hansson újságíró viharos válása után hátat fordít
Stockholmnak, és hatéves kisfiával gyerekkora színhelyére, Hagforsba
költözik. Békét és nyugalmat remél a vidéki élettől, noha kissé tart az
egyhangúságtól. Szilveszter éjszakáján azután nyoma vész a tizenhat éves
Hedda Losjőnek. Jól nevelt, rendes lánynak ismerték, ám a rendőrség
egykettőre rájön, hogy Hedda kettős életet élt. Nem sokkal később
holttestre bukkannak egy erdei lyukpincében. A felismerhetetlen
tizenéves lánnyal tarkólövés végzett. Ő volna Hedda Losjö? Magdalena azt
veszi észre, hogy nem csupán mint újságíró érdeklődik az eset iránt; a
gyilkosság mélyebben érinti, mint hitte volna. Ráébred, hogy a békésnek
tűnő falunak megvannak a maga mocskos kis titkai, és néhányan bármit
megtennének azért, hogy ezekre a titkokra sose derüljön fény.

A Lány a hóban könnyen, gyorsan olvasható, nyelvezete egészen egyszerű, főszereplője mégis intelligens, olvasott nő, így nem éreztem a könyvet egyszerű ponyvának (bár tudom, hogy ez a kettő nem feltétlenül van összefüggésben). Kicsit persze érezhető egyfajta sematizmus: gyilkosság, rendőrségi nyomozás, újságírónő, szerelmi szál, csavarok. Ha belegondolok, nem adódik ezekhez semmi plusz a könyvben, de ha végig élvezhető, tudok azonosulni valamelyik szereplővel, és a vége felé olyan fordulat következik be, amit - bár számítottam rá, - nem tudtam kitalálni előre, akkor mégis milyen többlet kéne még?
Gyengeségeként talán azt tudnám felhozni, hogy a pozitív és semleges szereplők gondolatvilágát, személyiségét megmutatta a könyv, de az igazán gonosz szereplők fejébe nem sikerült mélyen belelátnunk. De talán majd a többi skandináv krimiben. Alig várom a következőt.
"- Leesett a kesztyűm. Gyere, segíts! Nem tudom kivenni.
- Dehogynem, meg tudod csinálni! - kiáltotta biztatón az apja.
Hanna eszeveszetten ásott a másik kezével, a lyuk egyre mélyebb és nagyobb lett. És végül meglett a kesztyűje. De volt ott valami más is. Vajon mi?
Egy sál? Finoman meghúzta. Amikor meglátta a kékre fagyott fület, felsikoltott."
Ez se hangzik rosszul, de ha még nem olvastál skandinávokat, akkor a Tetovált lány három részét, és Jo Nesbot ajánlom nagyon!
VálaszTörlésA Millenium trilógiát nagyon terveztem, de a filmek után már nem vagyok biztos benne, hogy belekezdenék (imádom a filmeket, csak így már tudom a sztorit...), Jo Nesbo meg szintén nagyon elől van a listámon, köszi a tippeket :)
VálaszTörlésIgen, igen, Jo Nesbo! :)
VálaszTörlés