A bunkerrajzoló - Likó Marcell-élettörténet-rekonstrukció

Géczi János : A bunkerrajzoló

Likó Marcell-élettörténet-rekonstrukció

2015
Athenaeum Kiadó
322 oldal
kortárs magyar életrajzi regény

"A réten szagoltam meg a halált is. Beleszippantottam egy gyomirtós dobozba, D52.be, és azt gondoltam, ez a halál bűze."

Sajnos eddig nem ismertem Géczi Jánost, de ezután biztosan elolvasom előző könyvét is, a Vadnarancsokat (hm, úgy érzem, ez az író vonzódik a vad gyümölcsökhöz...), mert A bunkerrajzolótól teljesen a padlóra kerültem.

Fülszöveg részlet:

"A Bunkerrajzoló nem Likó Marcell életrajza. Inkább egy fiatal fiú története, aki elmerül a reménytelenségben. A kábítószerek és a céltalanság örvénye mélyre sodorja, ám sorsa az, hogy megkapaszkodjon mégis, és lépjen mindig feljebb. A Bunkerrajzoló azt mutatja meg, tűélesen, hogy Marci a Géczi Jánossal folytatott beszélgetésekben hogyan éli meg, milyennek látja a múltját. Élet a halál előtt. Hol komikus, hol nagyon is drámai hangon – de elejétől a végéig az őszinte feltárulkozás átütő erejével."

Én gimis korom óta szeretem a Vad Fruttikat, milliónyi koncertjükön voltam, voltam én igazi tini rajongó is. Mindig is szerettem a komolyabb dalok szövegét, van köztük olyan, ami végigkísérte egy korábbi szakítás utáni fájdalmaimat, és van, amit ha meghallok, eszembe jutott, ahogy rajongva tápláltam plátói érzéseket egy szintén zenész iránt. És míg vannak olyan együttesek, amikből tinikorom elteltével kiszerettem (30Y, Kicsillag), a Vad Fruttik koncertjeire még mindig lelkesen járok, és A bunkerrajzoló után csak még szívesebben fogok.

Ugyanis ez a könyv az első 35 oldal alatt háromszor szomorított el és hatott meg annyira, hogy gurultak a könnycseppek az arcomon. Egy átlagos családban nőttem fel, a családban senki nem volt alkoholista, a szüleim rengeteg szeretettel neveltek fel... Ezért minden alkalommal felkavarnak az ilyen szomorú történetek, mint az Árvácska vagy a Nyomorultak, és most ugyanígy hatott rám Marcell története is. Elképzelni sem tudtam, hogy ilyen nehéz gyerekkora volt. És még mennyi gyereknek lehet ilyen nehéz, vagy még ennél sokkal súlyosabb élete.

"Ebben az országban manapság munkát találni már magában is nehéz, és életet tervezni meg végképp nagyon macerás úgy, ha 70-100 ezer forintot kapsz egy hónapban. Abból nem teszel félre, abból nem utazol, nem bulizol, abból csak vegetálni tudsz, mert valakik szerint annyi elég a megélhetésre…"

De ez a könyv nem csak Vad Fruttik-rajongóknak szól. Aki még egy Vad Fruttik számot sem hallott, annak is szól, ugyanis ez a könyv gyönyörűen szól szegénységről, alkohol problémákról, félelemről, drogokról, és az azok elleni harcokról, csajozásról és a nem gondtalan gyerekkorról. Ettől függetlenül senkinek nem fog megártani egy kis Vad Fruttik, ezért linkelek egy klipet. Nagyon nehéz volt választani, de úgy döntöttem, hogy azt fogom megosztani, amin a könyv olvasása utáni koncerten a leginkább katarzisom volt.

Grecsó Krisztián Pletykaanyu könyvét juttatta eszembe A bunkerrajzoló, emlékszem, ott volt az, hogy Grecsó kibeszélte a faluját a könyvében, valódi neveket nem használva, de mindenki magára ismert, és lett is belőle nagy pereskedés.
Biztos vagyok benne, hogy ebben a könyvben is valós személyek jelennek meg, igazi élő karakterek. Akik bizony jól ki lettek pletykálva itt is. Remélem, ebből nem lesz pereskedés. 

"Emlékszem arra a gyerekre, aki odament Lovasihoz aláírást kérni, és a személyi igazolványát tolta az orra alá. Lovasi mindent gátlás nélkül aláírta neki az iratot."