Kovács Eszter : Let's kifli

Kovács Eszter : Let's kifli

2015

Athenaeum

192 oldal

kortárs magyar "indie" regény

Ezt a könyvet nagyon meg akartam szerezni. Hála az Athenaeum Kiadónak, a megjelenés után szinte rögtön elolvashattam. Hogy mi keltette fel az érdeklődésemet? Ez: "A kötet az Athenaeum Kiadó "Magyarok külföldön" sorozatának nyitó darabja, izgalmas élménykalauz mindenkinek, aki menni vagy éppen maradni szeretne."

Mivel én sokat gondolkodom külföldön, a költözésről, a külföldön munkába állásról, és mindenről, ami külföldi élményszerzés, tapasztalat gyűjtés, így rettentően megörültem annak, hogy lesz egy ilyen sorozat.

Nagyon jó ötletnek tartom a kezdeményezést, aktuális kérdés, sokakat érdeklő téma. Éppen ezért egyáltalán nem zavar, hogy a sorozat első kötete annyira nem sikerült jól.

És éppen ezért sikerült csak ilyen lassan írnom kritikát róla, mert áradozni annyira nem tudok. A könyv rövid fejezetekből áll, amik egymáshoz csak lazán kapcsolódnak. Akad köztük egy-két megkapó, izgalmas vagy nevettető történet, de előfordul pár semmitmondó sztori is. Tétje az egésznek pedig nem sok van, de ez igazából nem jelent semmi rosszat, mert olvasni gyorsan és könnyen lehet, és a stílus pedig egyáltalán nem rossz. A következő könyve lehet, hogy már szuper lesz, ez még nem az igazi.

Kovács Eszter nem mond véleményt. Nem győzköd, hogy költözz most rögtön Londonba, mert ott van a kánaán, de azt sem mondja, hogy rossz kint lenni, és még most pakolj ki a bőröndből. Ezzel persze semmi baj nincs, de személy szerint nekem nagyon nem hozta meg a kedvem jobban Londonhoz, de el se vette azt, amennyi eddig is volt; én ugyanis még soha nem jártam Londonban, és egyszer már nagyon megnézném magamnak.

Abban persze biztos vagyok, hogy ha éltem volna már külföldön (bárhol) legalább fél évet, akkor máshogy tudnám értékelni ezt a könyvet, többet adott volna nekem.

Éppen ezért akiknek leginkább ajánlom:

• ex-Erasmusosoknak
• mindenkinek, aki élt már külföldön huzamosabb ideig, vagy éppen most él idegenben
• London rajongóknak - és hatereknek (bizony, ebben a könyvben sem minden rózsaszín)
• akik gondolkodnak a külföldre költözésen, és szívesen olvasnak a témában
• minden fiatalnak, aki egy könnyedebb olvasmányra vágyik

"Egy férfi nem lesz szerelmes, nem lesz gyenge, nem lehet szentimentális, semmi érzelgősség, a férfi átmenetileg érdeklődő, aztán esetleg ez az érdeklődés meghosszabbodik, és a férfi beleragad, mint a kis bogár a mézesüvegbe. A kis bogár nem bánja, hogy ott van, a méz édes, a napsugár áttör az aranyló masszán és bevilágítja, az egész egy befőttesüveg alakú villanykörte lesz, és a közepén a boldogan fuldokló kis fekete soklábú, vergődő volfrámszál. A valódi méz idővel megkristályosodik a tetem meg örökre beleragad, mint a rovar a borostyánkőbe. Ha esetleg csak cukorszirup volt, akkor a bogárság még megmenthető, csak rajta áll, hogy kimászik-e, vagy nyűglődik tovább a végtelenségig."

Nyárra tervezett könyvek nyereményjátékkal 2.

Amiket el szeretnék (illene már) olvasni a nyáron 2.

Ez a második és egyben utolsó része ennek a minirovatnak. Összeszedtem azt a tíz könyvet, amit illene és szeretnék elolvasni a nyáron, az első ötöt leírtam már, a második öt most következik. És ezzel együtt egy nyereményjátékot is meghirdetek.

Az előző nyereményjáték nyertese Elhaym lett, aki anyukáját küldte a könyv átvételére, de azért őt is lefotóztam, szeretem az ilyen átvételről készült képeket. Akkor A nagy négyest sorsoltam ki Agatha Christie-től, most Tom Wood krimijét, A bérgyilkost fogom.

Milan Kundera : A lét elviselhetetlen könnyűsége

Ez egy olyan könyv, amivel magamnak is, és a legjobb barátnőmnek is tartozom, aki évek óta mondogatja, hogy olvassam el. Én meg azóta elolvastam vagy három másik Kundera könyvet, ezt meg azóta is tologatom magam előtt. Pedig nagyon is érdekel, és meg is van itthon, úgyhogy most már tényleg itt az ideje, irgum-burgum.

Janne Teller : Semmi

Erről a könyvről nagyon keveset tudok, mert már két éve szokásom, hogy nem olvasom el előre a könyvek fülszövegét, ugyanis szerintem itthon a fülszöveg-írás halott. Szörnyűeket írnak, akiknek ez a munkájuk. Annyira fel akarják hívni a figyelmet a könyvekre, hogy minden poént, fordulatot, csavart lelőnek a könyv hátulján, és így - legalábbis személy szerint nálam - azt a hatást érik el, hogy már nem lesz érdekes a könyv, mert túl sokat tudunk róla. Tehát a Semmiről semmit se tudok, csupán a molyos értékeléseket olvasgattam, és mindenki annyira dicsérte, hogy nagyon megjött hozzá a kedvem.

Daniel Keyes: Az ötödik Sally

Ezt a könyvet még a volt barátomtól kaptam egy évfordulónkra, mert tudta, hogy imádom Keyes-t, és hogy Az ötödik Sally-t régóta el szeretném olvasni. A szomorú ebben a történetben az, hogy ez nagyjából öt évvel ezelőtt történt, és még azóta sem vettem kezembe ezt a történetet, pedig a nővérem és anyukám is elolvasták már. Szóval szégyellem magam, és próbálom minél hamarabb elolvasni, mert biztos vagyok benne, hogy imádni fogom.

Kovács Eszter : Let's kifli

Ez a könyv azért került fel a listámra, mert kell valami könnyed, vékonyka könyv is, és a Let's kiflit pedig pont nemrég kaptam meg a Magvetőtől. Tetszik, hogy fiatal írónőről van szó, és hogy arról a témáról szól, ami engem mostanság nagyon is foglalkoztat. Kivándorló fiatalokról, akik külföldön próbálnak szerencsét. Ennél többet erről a könyvről se tudok a már említett okokból kifolyólag, de Londonban még sosem jártam, és remélem, ebből a könyvből kicsit megismerhetem. Egyébként nem várok sokat ettől a könyvtől, nem hinném, hogy nagyon erőteljesen gondolatokat mer majd közölni, vagy véleményt formálni a jelenlegi helyzetről, de nincs is erre szükség feltétlenül.

Gabriel García Márquez : Azért élek, hogy elmeséljem az életemet

Azt vettem észre, hogy a nagy kedvencemtől már majdnem egy éve nem olvastam semmit, szóval éppen itt az ideje. Ez a könyv van meg még nekem itthon, amit még nem olvastam tőle, amiből azért már egyre kevesebb van, egy időben faltam a könyveit a könyvtárból. Ez a könyv a furcsa címe miatt is nagyon érdekel, és a stílusa is hiányzik már, szívesen fogok belemerülni ebbe a kék borítójú könyvbe.

Visszatérve a nyereményjátékra!

Eheti kérdésem pedig a következő:

Milyen témáról kell szóljon, milyen problémát kell feszegessen egy könyv ahhoz, hogy ti biztosan tudjátok, nem akarjátok elolvasni, mert nem érdekel, sőt idegesít is titeket?

A kommentben válaszolók között pedig Tom Wood A bérgyilkos című könyvét sorsolom ki.

Határidő: július 9. éjfél. 10-én pénteken fogok sorsolni!

A nyertessel majd külön egyeztetek, egyelőre biztos, hogy budapesti személyes átvételt tudok csak biztosítani, később majd lehet, hogy lesz postázás is. 
Ehhez hozzátenném, hogy a múltkor nehezen találtam nyertest, ezért vagy figyeljétek a moly.hu-t, ahol fogok szólni, ha megvan a nyertes, vagy nézzetek be pénteken a blogomra. Ha egyiket se szeretnétek, akkor rögtön írjátok a hozzászólásba az e-mail címeteket. :)